A mesteri disszertáció kivitelezésének követelményrendszere

 

I. Általános követelmények:

1. A BBTE 554/2009.01.15. számú Záróvizsga szabályzata alapján a mesterképzés mesteri disszertáció elkészítésével, szóbeli bemutatásával és megvédésével zárul.

2. A disszertáció elkészítési folyamata a mesterképzés teljes időszakára kiterjed. Az első félév folyamán mindenik hallgató megállapodik az egyetemi oktatók közül valakivel a felvételin benyújtott kutatási tervének véglegesítése és kivitelezése, az ehhez szükséges szakirányítás tekintetében. A véglegesített kutatási tervnek tartalmaznia kell a disszertáció címére, témájára, kivitelezési folyamatára vonatkozó konkrét elképzeléseket. A mesteri disszertáció tényleges kidolgozására a kutatási folyamat utolsó szakaszában, az elért eredmények felhasználásával kerül sor a negyedik félév folyamán.

3. A kutatási terv kivitelezése és a disszertáció elkészítése a mesterképzős hallgató és a szakirányító oktató folyamatos szakmai együttműködésével valósul meg. A hallgatónak érvényesítenie kell a szakirányító által megfogalmazott szakmai elvárásokat és utasításokat. A hallgatói együttműködés hiánya esetén a szakirányító visszautasíthatja a dolgozat irányítását.

A szakirányítóval történő előzetes konzultációk és a szakirányító észrevételei alapján végzett módosítások nélkül leadott dolgozat nem fogadható el.

4. A megválasztott témával kapcsolatos nehézségek megjelenése, illetve a hallgató és a szakirányító oktató együttműködése során fellépő szemléletbeli, személyi összeférhetetlenség esetén indokolttá válhat a témaváltoztatás, vagy pedig egy másik szakirányítóval való megállapodás szükségessége. A kutatási téma módosítására, illetve egy másik szakirányító oktatóval való megállapodásra a mesterképzés teljes időszaka alatt egyszer kerülhet sor, az első tanulmányi év folyamán. Ebben az esetben a mesterképzős hallgató a szakirányítóval konzultálva új kutatási tervet készít.

A második tanulmányi év kezdetétől mind a választott téma, mind pedig a szakirányító véglegessé válik, a továbbiakban nem módosítható.

5. Interdiszciplináris jellegű kutatások, több szakterületre kiterjedő témák esetén lehetséges a kettős szakirányítás. Ilyenkor a szakirányítók egymás között egyeztetnek a hallgató szakmai teljesítményének a minősítése tekintetében.

6. Egy szakirányító oktató egy vizsgaidőszakban (az alapképzésben és a mesterképzésben együttesen) legtöbb 10 szakdolgozat irányítását vállalhatja.

II. Felépítés, elrendezés:

  • Külső borító - 1. sz. melléklet
  • Címlap - 2. sz. melléklet
  • Tartalomjegyzék, a fejezetcímek oldalszámaival
  • Rövidítések, mellékletek jegyzéke
  • Szöveg:
    • Bevezetés
    • Kidolgozott fejezetek
    • Következtetések
  • Szakirodalom, a szerzők nevének betűrendes sorrendjében;
  • Függelék, mellékletek (amennyiben szükségesek).
  • Nyilatkozat (a dolgozat szerzője és a szakirányító aláírásával) - 3. sz. melléklet

III. Tartalmi követelmények:

1. Bevezetés (2-5 oldal)

  • a téma körvonalazása; a probléma tömör megfogalmazása;
  • a témaválasztás megindoklása
  • a témaválasztás újszerűsége, eredetisége
  • a témával kapcsolatos kutatási eredmények számbavétele;
  • a dolgozat célkitűzései; a kutatási hipotézis felvázolása;
  • a vizsgálati módszerek, eljárások ismertetése.

2. Kidolgozás (25-35 oldal)

  • a gondolatmenet fejezetekre való tagolása (3-5 fejezet);
  • a probléma világos, strukturált felvázolása, kifejtése;
  • a tanulmányozott szakirodalom kritikai feldolgozása;
  • az álláspontok érvekkel való alátámasztása;
  • a saját elgondolások összevetése a könyvészeti megközelítésekkel;
  • problematizálás; interdiszciplinaritás;
  • újszerűség, egyéni hozzájárulás és eredetiség;
  • egy konkrét tapasztalati helyzetre vagy jelenségre irányuló értelmező-alkalmazó vizsgálódás a kutatott problémával kapcsolatban;
  • a szaknyelvi terminológia helyes használata;
  • logikus, koherens gondolatmenet, gondozott stílus, helyesírás.

3. Konklúziók (2-5 oldal)

  • a hipotézis igazolása;
  • az elért eredmények összegzése;
  • az eredmények kritikai összevetése a kezdeti célkitűzésekkel;
  • az egyéni hozzájárulás kiemelése;
  • a kutatás folytatásának lehetőségei.

IV. A szakirodalom:

  • Ajánlatos a szakirodalom legalább három nyelven való tanulmányozása (a magyar és a román mellett még egy vagy két idegen nyelven).
  • A szakirodalmi jegyzéknek legalább 30-40 címet kell tartalmaznia; a téma alapkönyvészetére és az újabb kutatási eredményeket, alkalmazásokat bemutató szakmunkákra egyaránt ki kell terjednie.

Internetes szakirodalom:

  • internetről letöltött szövegek szakirodalomként való felhasználása csak abban az esetben fogadható el, amennyiben a vizsgált problémakör számára ténylegesen nincsenek vagy hozzáférhetetlenek a nyomtatásban is megjelent szakmunkák;
  • az internetről letöltött szöveg nem helyettesíthet nyomtatásban megjelent szöveget;
  • internetes forrásból származó információk, szövegek felhasználása csakis a pontos honlapcím és a forrás felhasználási időpontjának a megadásával fogadható el;
  • az internetes forrásnak hozzáférhetőnek kell lennie a szakirányító és az értékelő bizottság tagjai számára;
  • az internetről letöltött címek nem haladhatják meg a felhasznált szakirodalom 30%-t.

IV. Etikai követelmények:

  • Plagizálás, másolás (szövegeknek, szövegrészeknek az internetről való átvételét/átmásolását is beleértve) szigorúan tilos;
  • Idézés csakis idézőjelek használatával és a forráshely pontos megjelölésével történhet;
  • Más szerzők gondolataira való bármilyen hivatkozás csakis a könyvészeti forrás pontos megjelölésével történhet;
  • Az etikai követelmények be nem tartása a dolgozat visszautasítását, a hallgatónak a védési folyamatból való azonnali kizárását vonja maga után.

V. Formai követelmények:

Terjedelem:

  • 40-100 oldal, A4-es méret; számítógépes szövegszerkesztés;
  • Normal 12 pontos Times New Roman betűtípus; 1,5-ös sortávolság; 2,5 cm lapszél, jobb- és balszélen rendezett (Justify) sorvégekkel.

A szövegszerkesztés:

  • A gondolatmenet fejezetekre való tagolása:
    • a fejezetcímek középre rendezve [14 pontos kövérített (Bold) betűkkel]
    • alfejezetek címei balra rendezve [12 pontos dölt (kurzív = Italic) betűkkel]
    • alfejezeten belüli alfejezetek címei balra rendezve (normál 12 pontos betűkkel)
    • fejezetek, alfejezetek számozása - két lehetőség:
      • a)   3.   3.1   3.1.1.   3.1.2.   3.1.3. stb.
      • b)   II.   1.   a.   b.   c.  stb.
  • Bekezdések használata szükséges, a program bekezdésformázó lehetőségeinek alkalmazásával. (Bekezdésformázásra nem használjuk a Tab-ot!)
  • A szövegen belüli felsorolás:  1)   2)   3)  vagy a)   b)   c).
  • Táblázatok, képek, grafikonok középre igazítva, alattuk megszámozva, középre igazított címekkel ellátva.
  • Kiemelések a szövegben - dölt betűs (kurzív) szedéssel; különleges esetben félkövér (Bold) szedéssel; aláhúzást, ritkítást ne alkalmazzunk.
  • A műcímek kiemelése a főszövegben szintén dölt betűs (kurzív) szedéssel történik; a folyóiratcímek minden esetben dölt betűs (kurzív) szedéssel jelennek meg.
  • Az évszázadokat általában római számokkal szokás írni.
  • Zárójelek -  kerek ( ), szögletes [ ] és csúcsos < > zárójelek használhatók, amennyiben szükséges.
  • Idézetek - az idézőjelek („...") használata minden esetben kötelező; idézeten belüli idézetet »...« idézőjelekkel jelöljük.
  • Az idézetekbe beszúrt kiegészítések szögletes [ ] zárójelek közé foglalandók; a kihagyások jelölése: [...].
  • A szerző általi kiemelés: [Kiemelés tőlem - V. K.]   
  • A kiskötőjelek, nagykötőjelek, gondolatjelek különbségtevő használata (Pl. kiskötőjel: Hume-tól; nagykötőjel: Kolozsvár-Budapest, 112-120; gondolatjel: ...részeit - azokat...);
  • A lábjegyzetszám a központozási jelet minden esetben követi és nem megelőzi;
  • Oldalszámozás feltétlenül szükséges - fent (lent), középen, arab számokkal.

A lábjegyzetek:

  • Általában a főszöveg gondolatmenetétől eltérő, vagy a gondolatmenetet megtörő megjegyzések, kiegészítések, magyarázatok, pontosítások lábjegyzetbe kerülnek.
  • A könyvészeti utalások, hivatkozások is (ilyen irányú opció esetén) helyet kaphatnak a lábjegyzetben.
  • Szintén helyet kaphat a lábjegyzetben:
    • hiteles magyar fordítás nélküli idegen nyelvű idézet, amennyiben a szerző az idézet tartalmát saját átültetésben, idézőjel nélkül beépítette a főszövegbe;
    • a főszövegben előforduló hiteles magyar fordítás nélküli idegen nyelvű idézetnek a szerző által készített magyar fordítása.
  • Alkalmazzon minden esetben lábjegyzeteket és ne végjegyzeteket!
  • Használjon automatikus sorszámozást!
  • A főszövegben
  • A lábjegyzetek szövegének szerkesztésére is érvényesek a főszöveg szerkesztési szabályai!
  • A lábjegyzetek szövegszerkesztését a főszöveg szerkesztésétől függetlenül el kell végezni!

A szakirodalomra való hivatkozás:
(a központozást az adott példák mutatják)

A szerző két változat közül választhat:

A változat: A szöveg között (a dolgozat főszövegében és a hozzá tartozó lábjegyzetekben) kerek zárójelben, a szerző nevének, a megjelenés évének - amennyiben az illető szerzőtől több mű szerepel a szakirodalomban - valamint az oldalszámoknak a feltüntetésével történő hivatkozás. Pl. (Nagy 1991. 234.),  (White  125.), (Eliade 1997. 25-34.)

Ez a változat feltételezi a szakirodalom neki megfelelő összeállítását.

B változat: A hagyományos jegyzetelési eljárás alkalmazása, lábjegyzet formában.

  • a szakirodalomban megjelenő könyvészeti adatokat (kiadó, kiadás helye, ideje) nem szükséges a hivatkozás során ismételten feltüntetni; elégséges a szerző nevének (általában keresztnév nélkül), a mű címének - amennyiben az illető szerzőtől több mű szerepel a szakirodalomban - és az oldalszámoknak (adott esetben sorszámoknak vagy paragrafus számoknak) a feltüntetése;
  • több szerző esetén csak az első szerző nevét tüntetjük fel, a többiekre et alii rövidítéssel utalunk;
  • tanulmánykötetek esetén a szerkesztő neve jelenik meg (szerk.) ill (ed.) rövidítéssel;
  • szerzőkollektíva által összeállított kézikönyvek esetén csak a könyv címe jelenik meg;
  • ugyanarra a szerzőre (műre) történő egymást követő hivatkozások esetén a Uo. (ugyanott) jelölést alkalmazzuk;
  • ugyanarra a műre történő, más jellegű hivatkozások után visszatérő hivatkozás esetén I.m. (idézett mű) jelölést alkalmazunk.
  • a hivatkozásokban a mű címe dölt betűsen (kurziválva) jelenik meg.

Heidegger: Lét és idő. 351.

  • amennyiben a dolgozat szerzője nem egy idézet vagy egy kiemelt gondolat helyét adja meg, hanem egy hosszabb gondolatmenetet a saját szavaival rekonstruál, akkor a Vö. (vesd össze) jelölést kell alkalmazni.

Vö. Heidegger: Lét és idő. 225-232.

  • Ha ugyanannak a gondolatnak más előfordulási helyeire is hivatkozik, akkor a „lásd" jelölést kell alkalmazni.

Heidegger: Lét és idő. 115. Ezzel kapcsolatban lásd még...

A szakirodalmi jegyzék összeállítása: (Szakirodalom, Bibliográfia)

  • A szakirodalmi jegyzékben felsorolt művek a névsorba rendezett szerzői nevek szerint követik egymást!
  • Ajánlatos a) az elsődleges szakirodalmat, b) a kiegészítő irodalmat és c) a könyvészeti segédeszközöket (tankönyvek, szótárak, lexikonok, stb.) külön csoportokba rendezni.
  • Fontos, hogy tüntessen fel minden olyan művet a szakirodalomban, amelyre a szövegben hivatkozás történik!
  • A szakirodalomra való hivatkozási opciótól függően a szakirodalmi jegyzék összeállítására két lehetőség kínálkozik:

1. Aki az A változatos hivatkozási módot választotta, a következőképpen járhat el:

a) a szerző teljes neve [nagybetűvel írt családnév, kisbetűvel írt keresztnév (vagy a keresztnév iniciáléja) (idegen nevekben a családnévtől a keresztnév vesszővel elválasztva; ha a névben iniciálé vagy rövidítés szerepel, ezt a névtől szintén vessző választja el)];

b)  új sorban: a mű megjelenési évszáma (ugyanabban az évben több mű megjelenése esetén a,b,c-vel megkülönböztetve, pl. 1995a 1995b), a mű címe (kurziválva), a mű alcíme (amennyiben van ilyen, kurzív) kiadó neve, kiadás helye.

  • tanulmánykötetek esetén a szerkesztő teljes neve, utána a szerk. (magyar) vagy az ed. (idegen) rövidítéssel, zárójel nélkül;
  • több szerző esetén a neveket három szerzőig kell feltüntetni; ilyenkor a neveket nagykötőjelek kapcsolják össze;
  • háromnál több szerző esetén az első szerző (szerkesztő) neve után az et alii rövidítést kell alkalmazni;
  • szerzőkollektíva által összeállított kézikönyvek, segédkönyvek esetén a szerző nevét a mű címe helyettesíti, a cím első szavát nagybetűvel írva;
  • gyüjteményes kötetekben, tanulmánykötetekben megjelent közlemények esetében: a tanulmány szerzőjének neve, a tanulmánykötet megjelenési éve, a tanulmány címe, In: a tanulmánykötet szerzője, vagy szerkesztője (amennyiben azonos a hivatkozott tanulmány szerzőjével, akkor csak Uő:, azaz ugyanő), a kötet címe (kurzív), kiadó neve, kiadás helye, a anulmány első és utolsó oldalszáma;
  • folyóiratokban megjelent közlemények a következő módon jeleníthetők meg: szerző neve, a folyóirat megjelenési évszáma, a közlemény címe, a folyóirat címe (kurzív), száma, a közlemény első és utolsó oldalszáma;
  • szükség esetén zárójelben megadható a fordító neve, az első kiadás éve, stb.

A központozást az alábbi példák mutatják:

HEIDEGGER, Martin
1989 Lét és idő. Gondolat, Budapest.

POPPER, Karl R.
1998 Igazság, racionalitás és a tudományos tudás gyarapodása. In: Laki János szerk.: Tudományfilozófia. Osiris Kiadó, Budapest. 107-120.

BRUNCSÁK István
2001 A halott Isten öröksége. Kellék. 21. 7-18.

2. A B változatos hivatkozási mód választása esetén az előbbiek a következőképpen módosulnak:

HEIDEGGER, Martin: Lét és idő. Gondolat, Budapest, 1989.

POPPER, Karl R.: Igazság, racionalitás és a tudományos tudás gyarapodása. In: Laki János szerk.: Tudományfilozófia. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. 107-120.

BRUNCSÁK István: A halott Isten öröksége. Kellék. 2001. 21. 7-18.

Figyelem!

A felsorolt követelmények be nem tartása esetén a disszertáció nem fogadható el. Hiányos teljesítésük rontja a disszertáció minősítését.

VI. A disszertáció értékelése:

  • A disszertációt a tudományos szakirányító az Értékelő lapon feltüntetett szempontok szerint 1-70 ponttal értékeli - 4. sz. melléklet.
  • A disszertációt a védés előtti héten a vizsgabizottságnak még legalább egy tagja megvizsgálja és a védés alkalmával szóbelileg véleményezi;
  • A disszertáció véleményezésre kiadható doktoranduszoknak, valamint az illető szakterület ismert kutatóinak; a véleményező a szakvéleményét vagy írásban eljuttatja a vizsgabizottsághoz vagy pedig élőszóban a bizottság elé terjeszti, személyesen megjelenve a védésen;
  • A véleményezők az észrevételeiket kizárólag a dolgozatra, a teljesítményre összpontosítják, s a dolgozatból vett példák és érvek segítségével támasztják alá; személyeskedő, szubjektív indíttatáson alapuló, szakmai elfogultságot tükröző véleményezés és értékelés nem fogadható el.

VII. A szakdolgozat bemutatása és megvédése:

  • A védés nyilvános; a jelenlevő szakemberek, más mesterképzős hallgatók kérdéseikkel, észrevételeikkel bekapcsolódhatnak a védés menetébe;
  • A vizsgabizottság a védést 1-30 pontal értékeli.

a) a disszertáció bemutatása:

  • A disszertáció szerzője tömören, tagoltan összefoglalja a témaválasztás indoklását, a dolgozat problémafeltevését, hipotézisét, a kutatás kivitelezésének és a dolgozat megírásának körülményeit, módszereit, lépéseit, a felhasznált szakirodalom ismertetését, az elért eredményeket, a levonható következtetéseket, az egyéni hozzájárulás mibenlétét, a folytatási lehetőségeket;
  • A védőbeszédből egyértelműen ki kell hogy derüljön annak a kutatási szakterületnek a beható ismerete, amelybe a dolgozat tematikája illeszkedik.

b) a szakmai véleményezés és értékelés:

  • A disszertáció szakirányítója ismerteti a szakmai teljesítmény értékelését, megfogalmazza a kritikai észrevételeit és javaslatot tesz a dolgozat minősítését kifejező pontszámra.
  • A bizottságnak az a tagja, aki előzetesen megvizsgálta a dolgozatot, szintén ismerteti a véleményezését.

c) kérdések:

  • A vizsgabizottság tagjai, a jelenlevő szakemberek, más mesterképzős hallgatók kérdéseket intéznek a dolgozat szerzőjéhez a dolgozattal, a szakmai teljesítménnyel, annak szűkebb vagy tágabb tudományos és gyakorlati kontextusával kapcsolatban.

d) a kérdések megválaszolása:

  • A disszertáció szerzője a kérdések mindenikét megválaszolja, a feltevésük sorrendjében, vagy tematikus csoportosítás mentén haladva;
  • A szerző úgyszintén válaszol a szakirányító és a többi véleményező által megfogalmazott kritikai észrevételekre.

VIII. Az eredmények:

  • A disszertáció és a védés végső minősítéséről a vizsgabizottság dönt.
  • A vizsgabizottság tagjai egyeztetnek a bemutatás és a védés minősítését kifejező pontszám tekintetében.
  • A bizottság mindenik tagja jegyet ad (két tízedes pontossággal) a szakmai teljesítmény egészére, figyelembe véve a szakirányító által javasolt pontszámból, valamint a bemutatásra és a védésre adott pontszámból kiszámított összesített pontszámot.
  • A disszertációra adott jegy a vizsgabizottság tagjai által adott jegyek átlaga lesz. Amennyiben a bizottság tagjai által adott jegyek között két pontnál nagyobb eltérés van, a bizottság elnöke elrendeli a dolgozat újraértékelését.
  • Az eredményeket a védés befejezésétől számított 12 órán belül kifüggesztik és a honlapon is közzéteszik, megjelölve a nyilvánosságra hozás időpontját.
  • Az eredmények nyilvánosságra hozásától számított 24 órán belül felülvizsgálási kéréseket lehet benyújtani a kari titkárságra.
  • Az eredmények felülvizsgálása a kérések benyújtásától számított 48 órán belül valósul meg.

Mellékletek:

1. sz. melléklet - A külső borító
2. sz. melléklet - A címlap
3. sz. melléklet - Nyilatkozat
4. sz. melléklet - Értékelő lap

(a Filozófia Tanszékcsoport által 2009. január 13-án elfogadott Szabályzat alapján)