Kedves középiskolás diákok!
Két idézetet ajánlunk nektek továbbgondolásra:
1) „[Az egyén] Egyedi létének abszurd voltát ellensúlyozni tudja a kapcsolódás tudatosságával, ha szabadságát, mint a közösségbe-kapcsolódás szükségességének felismerését veszi birtokba. A kiútkeresés – Kafkáé is – így egy reális lehetőség, amely kivezetheti az egyént önmagából, de nem a transzcendencia felé, hanem a földi szolidaritás, a kézzelfogható-elérhető kapcsolatok világába. De az egyénnek tisztáznia kell ehhez a maga teljesen egyéni lehetőségeit: önmagára kell találnia, fel kell lelnie belső szabadságát; strukturális viszonyainak tisztázásához előbb kapcsolódásának alapját, saját magát kell ismernie. Az önmegismerés viszont csak a kapcsolódás révén, mások révén lehet teljes: a kör tehát lezárul, a kört valahol fel kell szakítani. A felszakításra irányuló szakadatlan erőfeszítés, a cselekvésben mutatkozó keresés, a kapcsolódásra, a szolidaritásra való törekvés az, amiben az ember a maga legsajátabb lehetőségeit fellelheti.” (Bretter György: Itt és mást)
2) „Az állatok már az ókortól fogva egyfajta zoo-proletariátusi osztályt alkotnak, mivel az ember a gépek kora előtt a nehéz, fizikai munkákhoz mechanikus rabszolgákként és logisztikai segédeszközökként hasznosította őket. Ez a kíméletlen kizsákmányolás nemcsak annak a régi metafizikai rendszer által fenntartott faji hierarchiának volt köszönhető, miszerint az állatok eredendően nem rendelkeznek racionális lélekkel, következésképpen saját akarattal és független szubjektivitással sem. A kizsákmányolás annak a tényezőnek is köszönhető volt, hogy az állatok már önmagukban is ipari erőforrást jelentenek. (...) A teljes körű kizsákmányolásra épülő politikai gazdaságtan jelenleg is meghatározó, hiszen az állatok manapság is élő alapanyagot biztosítanak a tudományos kísérletek, a biotechnológián alapuló mezőgazdasági termelés, a kozmetikai ipar, gyógyszeripar és a gazdaság számos további ágazata számára. A fejlett kapitalizmusban az állatok kategóriától és fajtól függetlenül eldobható testekké változnak, ami megalapozza az emberen-túli kizsákmányolás globális piacát.” (Rosi Braidotti: Állatok és más anomáliák)
Írásaitokban követhetitek a szabad, kötetlen esszéműfaj szabályait vagy a tankönyvben szereplő esszémodellek szerkezetét. Felhasználhatjátok mindkét, vagy csak az egyik idézetet.
Tapasztalataink szerint az évek során a pályázat túlnőtt a filozófia szak keretein, és díjazottjai között nemcsak filozófia szakra felvételizők voltak, hanem más szakok leendő hallgatói is. A jelentkezők és tanáraik átlátták, hogy a cél az íráskészség fejlesztése, a művészi önkifejezést és a tudományos pontosságot ötvöző filozófiai esszéírás gyakorlása, lehetőség a legjobbak tudásának összemérésére és díjazására. Ezért kibővítettük a verseny-felhívás címzettjeinek körét, és a filozófia elkötelezettjei mellett szeretnénk a magyar nyelv- és irodalom, illetve az idegen nyelvek iránt érdeklődő valamennyi középiskolás diákot (IX. - XII. osztály) és tanáraikat is megszólítani. Mint ismert, lehetővé tettük, hogy a diákok nemcsak magyarul, hanem idegen nyelven (pl. angolul) írt dolgozattal is pályázhassanak. Az alábbiakban mellékeljük az esszétémaként ajánlott szövegek angol változatát is:
1. „[The individual] can counter the absurdity of his individual existence with a consciousness of connection, if he takes possession of his freedom as a recognition of the necessity of being connected to the community. The search for a way out - Kafka's too - is thus a real possibility that can lead the individual out of himself, not towards transcendence, but into a world of earthly solidarity, of tangible, accessible relationships. But to do this, the individual has to clarify his or her own entirely individual possibilities: he or she has to find himself or herself, to discover his or her inner freedom; to clarify his or her structural relations, he or she must first know the basis of his or her connection, himself or herself. Self-knowledge, however, can only be complete through connection, through others: the circle is closed, the circle must be broken somewhere. It is the unceasing effort to break it, the search in action, the striving for connection, for solidarity, in which man can find his very own potential.” (György Bretter: Here and Other)
2. „Since antiquity, animals have constituted a sort of zoo proletariat. They have been associated with and used for hard labor, as mechanical slaves and logistical supports for humans prior to the age of the machines. This ruthless exploitation was due not only to the species hierarchy upheld by the old metaphysical system, namely, their alleged lack of an innate rational soul and consequently a will and sovereign subjectivity of their own. It was also due to the fact that they constitute an industrial resource in themselves. (…) This political economy on full-scale exploitation continues, with animals providing living material for scientific experiment, for our biotechnological agriculture, the cosmetics industry, drugs and pharmaceutical industries, and other sectors of the economy. In advanced capitalism, animals have turned into tradable disposable bodies of all categories and species, which are inscribed in a global market of posthuman exploitation.” (Rosi Braidotti: Animals and Other Anomalies)
A pályázat meghirdetője a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete, támogatója a Pro Philosophia Alapítvány, a Bolyai Társaság és az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság, résztvevői pedig a 2024/2025-ös tanév IX–XII. osztályos tanulói lehetnek. A 3–8 oldal terjedelmű pályaműveket e-mailen aláírás nélkül a következő címre kell küldeni: esszepalyazat.kmfi@gmail.com. Beküldési határidő: 2025. április 27. A pályázatok értékelése után, az esélyes/nyertes pályamunkák szerzőitől elkérjük személyes adataikat név, iskola, osztály, kapcsolattartási információikat (lakcím, telefon), valamint felkészítő tanáruk nevét.
A pályamunkákat kidolgozott szabályzat alapján egyetemi oktatókból álló bizottság értékeli, 1-100 ponttal. Az elbírálás követi, hogy a pályázó hogyan gondolja végig a környező világgal kapcsolatos megfigyeléseit, hogyan tudja érvényesíteni a rendelkezésére álló filozófiai ismereteket a mindennapi tapasztalatok elemzése és értelmezése során, mennyire képes egy világos, összefüggő gondolatmenetet felépíteni és érvekkel alátámasztani. Fontos elbírálási szempontot jelent a pályázó olvasottsága és íráskészsége is.
A pályamunkákat díjazzuk. A díjak: I. díj 500 lej, II. Díj 300 lej, III. Díj 200 lej. A díjazottak, beleértve a különdíjakat is, könyvjutalomban is részesülnek. A díjak és jutalmak mellett a díjazottak oklevelet kapnak és számukra támogatott helyeket biztosítunk a nyári Filozófus Táborban. Az utóbbi évek kezdeményezése, hogy az első három díjazott felkészítő tanárai is könyvjutalomban részesülnek.
A pályamunkák szerzőit szívesen látjuk a BBTE Filozófia szakának hallgatói között.
Az eredményhirdetésre Kolozsvárt, a BBTE Filozófia Tanszékén kerül sor a 2025. május 10-én megszervezésre kerülő Filozófus nyílt nap alkalmából. A pályázókat e-mailben értesítjük a pályázat eredményéről.
Bármikor kapcsolatba léphettek a Magyar Filozófiai Intézettel dr. Ungvári Zrínyi Imre egyetemi docens révén, a iungvari@gmail.com címen. A felvételivel kapcsolatos kérdéseitekre is szívesen válaszolunk.
Sok sikert kívánunk!
Kolozsvár, 2024. november 27.
A BBTE Magyar Filozófiai Intézetének munkaközössége